Miért van szükségünk rostokra?

A táplálékban található rostok elsődleges feladata az, hogy nagy térfogatú anyagot hozzanak létre a bélizmok működésének serkentésére. Így elősegítik azt, hogy a feldolgozott étel a belekben gyorsabban, a belek leterhelése nélkül jusson át. A rostnak vízmegkötő tulajdonsága van, így növeli meg a bélben található anyagok térfogatát.

Tudtad?
A rostok két típusba sorolhatók
1. A vízben oldódó rostok (például a pektin és a nyákok) megtalálhatók a babban, a borsóban, az almában, a banánban, a citrusfélékben, a sárgarépában, az árpában, a zabpehelyben. Gélszerű anyaggá alakulnak át, így a gyomorba jutó táplálékkal olyan szigetet alkotnak, amely - megfelelő mennyiségben fogyasztva - megköti az epesavat, rendben tartja a koleszterin- vagy a glükóz-szintet.

2. A vízben oldhatatlan rostok a növényi sejtfalban lelhetők fel (ilyen például a cellulóz, a hemicellulóz, a lignin). Előfordulnak a búzakorpában, a rozsban és a csonthéjas gyümölcsökben, és védelmet nyújtanak az emésztőszervi daganatokkal, az epekő kialakulásával, a székrekedéssel vagy az elhízással szemben. Ajánlatos viszont elkerülni azoknak, akik gyakran küzdenek puffadással, gázosodással.

A nem oldódó rostok, azzal hogy áthaladnak a beleken és megnövelik a térfogatot, egyidejűleg kefeként is működnek. Lesodornak magukkal minden lerakódást a bél faláról, ami egészségtelen állapotot okozhatna.

• jóllakottság érzetét keltik, ezáltal megakadályozzák a túlsúly kialakulását, megelőzik a székrekedést, csökkentik a visszerek, az aranyér kialakulásának esélyét

• korlátozzák az evés utáni vércukorszint növekedését, csökkenthetik a hasnyálmirigy erőlködését

• a rostok, azzal hogy felhigítják a mutagéneket, valamint a rákkeltő anyagokat és gyorsítják ezek távozását a bélből, csökkentik a mérgező anyagok keletkezését és kiválasztódik az epesav és a koleszterin

• a magas rostbevitellel csökkenthető a bélrák kockázata

Az oldódó rostok szintén nagy mennyiségű folyadékot szívnak magukba és gélstruktúrát hoznak létre.

• lekötik a zsírokat, ill. a koleszterint és ezzel csökkentik szintjét a vérben.

• vegyülnek az epesavval és így megakadályozzák az epekövek kialakulását

A legmagasabb rosttartalmú gabonáink  (100 g-ban)

• Physillum mag rostja 85

• Cukorrépa rost 73

• Búzakorpa 39

• Rozskorpa 30

• Lenmag 28

• Lenmag törek 32

• Zabkorpa 17

• Búzacsíra 14

• Zabpehely 11,3

Miből tudjuk a napi rostszükségletünket biztosítani?
Világszerte azt javasolják a táplálkozási szakemberek, hogy hüvelyesekből, teljes kiőrlésű gabonákból, gyümölcsből és zöldségből fogyasszunk eleget. Amennyiben táplálékunkban nincs elegendő rost, ezek pótlása a legegyszerűbb és legkövetkezetesebb megoldás a megfelelő étrendkiegészítők rendszeres fogyasztása.

Nem rég kihelyeztünk egy szavazót az oldalra. Kíváncsiak voltunk, hogy tudja-e mindenki, hogy naponta mennyi rostra van szükségünk: az európai ember napi rostszükséglete napi 30 g vagy ennél több.

Naponta ajánlott:

• Reggelire, vacsorára: napi 1-1 adag müzli fogyasztása, vagy 2 vagy több evőkanálnyi búzakorpa vagy lenmag joghurtba vagy folyadékba   keverve, vagy 3-4 szelet teljeskiőrlésű kenyér

• Főétkezésre: teljeskiőrlésű tészta, vagy hántolatlan rízs vagy héjában főtt burgonya, salátával

• Fogyasszunk akár főétkezésként is zöldséget

• Naponta együnk meg legalább 3 darab gyümölcsöt

  (Nem árt tudni, hogy a nyers gyümölcs vagy zöldség mindig magasabb rosttartalommal rendelkezik, mint a főtt.)

• Fogyasszunk aszalt gyümölcsöt, diót

• Az alacsonyabb rosttartalmú élelmiszereket dúsítsuk különböző korpákkal (búzakorpa, zabkorpa) és gabonapelyhekkel (rozs-, zab-, kukoricapehely)

• Ne felejtsük el hogy csak a teljeskiőrlésű gabona értékes rostforrás

• Lassan és kényelmesen falatozzunk, rágjuk meg alaposan az ételt (a rostok erőteljesebb rágást igényelnek), így könnyebb lesz az emésztés

• Mindig igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot

A cikk első része: Elhízás, magas koleszterin...

Termékajánló:

Árpacsíra fitt
Árpacsíra vital

Colonix

Lepicol

Lepicol plusz

Mana növényi rost